Hajnalonta

Hajnalonta az álmos város alatt

Utazol, öreg autók köpik a fáradt olajat.

A tájra leül a pára,

A drótban rohan az áram.

Megy a nép felé.

Milliók nyom nélkül mentek el,

Ahogy az ablaktörlő

Nem hagy maga után cseppeket.

Hova tűnt az életünk,

– Kiraboltan ébredünk –,

Hova tűnt a fény?

Együtt leélt, külön életüket

Lakótelepi ajtók rejtik el.

Ez megy hatezer éve már,

De a redőnyrésen át

Beragyog a fény.